Az adásvételi szerződésről

 

Az adásvételi szerződés életünkben talán a leggyakrabban kötött szerződés. Lehet, hogy sokan nem is tudnak róla, de adásvételi szerződés kötéséről van akkor is szó, ha csak a sarki kisboltban, a piacon vagy netán egy cipőboltban vásárolunk. Adásvételi szerződés nem csak írásban köthető - szóban, vagy ráutaló magatartással is megszülethet a szerződés. Bizonyos esetekben viszont - melyekre később térünk ki weboldalunkon - a szóban kötött adásvételi szerződés nem lehetséges. Ezekben az esetekben törvény írja elő az adásvételi szerződés írásba foglalását, szóban, vagy egyéb formában kötött szerződés semmisnek mondható.

Hirdetés



Általánosan az adásvételi szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

  • Az adásvételi szerződés alanyai, tehát hogy kik között jött létre az adásvételi szerződés
    • Természetes személyek esetén a személyek
      • Neve, születési helye és ideje,
      • Anyjuk neve,
      • Lakcíme,
      • Személyi igazolvány száma
    • Jogi személyek esetén
      • A cég vagy szervezet elnevezése,
      • Címe, telephelye,
      • Adószáma.
  • Az adásvételi szerződés tárgya
    • Gépjármű, értéktárgy, ingó vagy ingatlan
  • A Vevő és a Eladó egyértelmű megjelölése, tehát, hogy ki a tárgy jelenlegi, és ki lesz a tárgy eljövendő tulajdonosa
  • Eladó kijelentése, hogy az ingó vagy ingatlan a tulajdonában áll, és azt eladja
  • Vevő kijelentése, hogy az eladó tulajdonában álló ingó vagy ingatlan tárgyat megvásárolja
  • Vevő kijelentése, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező ingó vagy ingatlan tárgyat megtekintette, kipróbálta és annak állapotával teljes mértékben tisztában van
  • Vételár, és annak Vevőhöz való eljuttatásának körülményei
  • Esetleges garanciális feltételek egyértelmű rögzítése.

Mely esetekben állhat el vevő a szerződéstől?

Vevő abban az esetben állhat el a szerződéstől, ha az adásvétel tárgyát képező dologra harmadik személynek olyan joga van, mely a vevő tulajdonszerzését akadályozza. Ebben az esetben akár kártérítést is követelhet. A szerződéstől való elállás előtt azonban vevő köteles eladót felhívni arra, hogy a tulajdonszerzés akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot.

Az eladó kötelezettségei

  • Az adásvételi szerződés tárgyát képező dolog tulajdonjogát át kell ruháznia vevőre
  • A dolgot vevő birtokába kell bocsátania.
  • Eladó köteles - még az adásvételi szerződés megkötése előtt - vevőt tájékoztatni a szerződés tárgyát képező dolog fontos és lényeges tulajdonságairól.
  • Ugyancsak köteles tájékoztatni vevőt a dologgal kapcsolatos kötelezettségekről, terhekről, lényeges követelményekről, a dologgal járó esetleges jogokról.
  • Eladó azon okiratokat is köteles vevőnek átadni, melyek az előzőekben említett jogokkal, kötelezettségekkel, terhekkel, körülményekkel kapcsolatosak.
  • Ingatlan adásvétele esetén eladót terheli az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésének esetleges költségei.
  • A dolog vevőnek történő átadásával kapcsolatos költségek szintén eladót terhelik.

A vevő kötelezettségei

  • A vevő köteles megfizetni a vételárat
  • A dolgot átvenni, birtokba venni.
  • A vevőt terhelő költségek többek között - ingatlan adásvétele esetén - a tulajdonváltozás átvezetésének, ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei, az adásvételi szerződés megkötésének költségei, illetve a tulajdonátruházási illeték megfizetése.
  • Amennyiben a dolog eladótól történő átvétele költséggel jár, szintén vevőt terheli.
  • Ingatlan adásvétele esetén, ha az ingatlan vevője az ingatlan-nyilvántartásban való módosítás, tulajdonjogbejegyzés előtt birtokba lép, a birtokba lépés napjától köteles az ingatlan terheit viselni.

Hirdetés